Tegnap este, miközben beszélgettem Antoine-nal, egy fotó kapcsán megemlítette, hogy a barátnője vagyok. Pedig én sosem tartottam magam annak, mert az meg már milyen, mikor egy pasinak elmondod, hogy a megérzésed szerint nem mond igazat, erre ő felháborodik és fennhangon közli, ő pár éve megfogadta magának, hogy őszinte és egyenes lesz mindenkivel, így veled is. Ezek után újra, s újra rajta kapod egy-egy hazugságon, miközben ő meg van győződve arról, hogy nagyon ravasz, te pedig nagyon naiv vagy. Hallgatsz... Innentől kezdve játszol, nem vagy önmagad, csak a körülményekhez képest jól érzed magad egy szerepben, ami arról szól, hogy hülyébbnek látszol, mint ami vagy. Aztán szép lassan eltűnsz az életéből, mert még mindig te vagy az, aki nem akarod megbántani a másikat.

- Te örülsz, hogy fiú vagy?
- Hát persze.
- Miért?
- Mert a lányok mind hülyék.

- Szerintem meg Te vagy olyan, hogy ha valaki nem windows-zal nézi, akkor mindegy, mit lát. Nem véletlen, hogy a webfejlesztők, a normálisabbja legalábbis, minimum két operációs rendszeren tesztelik az oldalukat és két-három böngészőn - mondta. Én pedig levontam a konzekvenciát, véleménye szerint nem tartozom a "normálisabbja" közé. Mondjuk, webfejlesztő sem vagyok és a gépemen is csak egy operációs rendszerrel rendelkezem, ami nekem épp elég.

Nos. Ha már létszükséglet, akkor egy újabb lélegzetvétel...