Dühös // Chanson

2012. január 28.

Magamból kikelve üvöltöttem Petrussal, mikor megláttam, hogy már megint kiírta az FB üzenőfalára, hogy kapcsolatban van. Mert szerinte tizenhárom évesen az már csak természetes, hogy kéthetente mással jár, s mit képzelek én, mikor azt állítom, hogy hetente; valamint arról is fel lettem világosítva, hogy egy lány akár naponta is beleszerethet más-más fiúba. Ezek után részemről pedig azt tartottam természetesnek, hogy eltiltottam a számítógéptől és a mobiltelefonját is elvettem, most aztán oldja meg a zűrzavaros magánügyeit ezek nélkül, ha már ennyire okos, az élettapasztalatáról nem is beszélve.

Eddig 7 komment érkezett

1. Holnap
2012. 01. 29. 8:11
Azt hiszem innen messziről, hogy a reakciódat nem tudja értelmezni...
Persze nem tudom, hogy mi a megoldás egy ilyen helyzetre.
A telefonnál azt látom, hogy ha kérdezzük őket az érzéseikről, a véleményükről, a folytatásról, akkor gyakran átértékelnek... Igaz, egy gyerek, aki a telefonhoz fordul, gyakran kész változtatni a már kigondolt tervein (ha egyáltalán van neki), illetve nyitottabb lehet az új gondolatokra.
2. perenne
2012. 01. 29. 13:46
Nem lehetne megpróbálni meghatároztatni vele mit ért kapcsolaton és összevetni azzal mit értenek alatta mások, ill. mit jelent másoknál ugyan ez kiírva?
3. chanson
2012. 01. 29. 15:30
Holnap: Nagyon jól tudja értelmezni. :-)
A telefont ők már nem telefonálásra használják. Ugyanazt a célt szolgálja, mint a számítógép. A varázsszó: facebook. Nem vagyok ellene semmiféle beszélgetésnek, hisz eddig is megbeszéltünk mindent, de egy hisztis, üvöltő gyerekkel nem lehet szót érteni. Először próbál manipulálni oly módon, hogy adjam vissza legalább a telefont (erről írtam). Ha ez nem megy, szidni kezd, a cél ilyenkor, hogy minél jobban megbántson. Ha ez sem jön össze, akkor bemegy a szobába és fenn hangon beszél, de azért úgy, hogy te ne értsd... Majd elhallgat. Miután magába száll, átjön a szobánkba és (jó esetben) bocsánatot kérve, immár logikusan átgondolva a történteket beszélgetünk, mint ma reggel is. :-)
Időt kell nekik adni, hogy átgondolják, miben hibáztak, mit várok el, velem miben hibázott, ő mit szeretne a továbbiakban. Legalább én is átgondolhatom addig, esetleg mi az, ami részemről esetleg nem volt ok, mert olyan is előfordulhat.
Ötödik gyerekkel élem meg mindezt. Lassan megtanulom, mire figyeljek, mire ne, mikor hallgassak, mikor ne, mikor beszélgessek vele és mikor ne. Nem könnyű, mert mindegyikük más...

perenne: Már nagyon sokszor leültünk erről beszélgetni. Azt hiszem, itt nem a "nem értésről" van szó, hanem arról, hogy mások szemében "menő csaj" legyen, ez a "trend". Inkább erről kell vele sokat beszélgetni, hogy az értékrenddekkel tisztában legyen. Ne mások véleménye határozza meg azt, ki is ő, kinek tartja magát.
4. perenne
2012. 01. 29. 15:51
Nem azért írtam, hogy vesse össze mások véleményével, hanem, hogy lássa mit is vállal adott esetben a "kapcsolatban"-nal, amit, ha 2-3 hetente váltogat, esetleg azok közt lesz menő, ahova nem is igazán akar tartozni. Ha oda akar, akkor baj van, más módszert kell keresni.
5. chanson
2012. 01. 29. 16:40
perenne: A probléma, hogy szinte minden lány szemében akkor menő egy társuk, ha fel tud mutatni egy fiút maga mellett (legalább), ha festi magát, ha divatos és márkás cuccokban jár. Ha nem ilyen vagy, akkor a másik égő és szánalmas és ki kell közösíteni. Teljesen eltorzulnak ma már az értékrendek. Kamcsit nem érdekli mások mit gondolnak róla, Petrus nehezebben éli ezt meg.
Sok mindent próbáltunk. Az itthoni beszélgetésektől kezdve, az osztályfőnökön keresztül a szülői értekezletes beszélgetésekig. S még azt mondhatom, a lányommal nincs nagy gond, legtöbb esetben hallgat ránk.
Hisz vannak, akik szülei olyan dologgal kell szembenézzenek, hogy a kamasz lányuk félmeztelen fotókat küldözget az interneten, más 12 évesen túl van az orális szexszen, stb.
A szülő a felelős, úgy gondolom. Mi ezért próbálunk többet és még többet beszélgetni velük. Hogy lássuk, értsük őket. És elvegyük azt a fránya telefont egy időre, ha el kell! :-)
Holnap lesz szülői értekezlet...
6. perenne
2012. 01. 29. 18:07
Tudod, az én - most 24 évesem - 18 éves korában azt mondta: jó még gyereknek lenni. Az unokámmal 9 évesen kerülök szembe bizonyos problémákkal?
7. chanson
2012. 01. 29. 19:28
perenne: Hát remélem, hogy nem. Azért van egy határ...