Micsoda vihar volt hétvégén.
Először kicsit bánkódtam, ahogy néztem az ablakon keresztül a zuhogó esőt, hallgattam a süvítő szelet. Félelmetes volt, ahogy a levegőben dobálta a leveleket, faágakat... Aztán ahogy haladtunk az autóval, szinte megigézett az összesodort levelek zöldje az úton, a hatalmas kidőlt fatörzsek látványa... Szerettem volna kiszállni, a bőrömön érezni az hideg esőcseppeket... eggyé válni egy kicsit a viharral.  Megérezni azt a hatalmas erőt, ami benne rejlik, s amihez képest mi oly parányiak vagyunk.