Black Jack // Chanson

2009. szeptember 16.

Dolgozni nem mindig leányálom. Főleg nem egy olyan helyen, mint a Black Jack. Ha bezavarnának az éjszakába, futva menekülnék... Ahol napközben kispénzű nyugdíjasok fröccsöznek és nézik a tévében a híreket, ott éjjel kemény fiúk küzdenek a pénznyerő automatákkal. Dübörög zene, opálosan villognak a fények, nikotinszagú füst úszik a levegőben. Alkoholtól mámoros arcok, pénzre éhes, mégis bódult a tekintetek, eltévedt mozdulatokat mocskos beszólások kísérnek... Egy-egy kósza árny tűnik fel az utca hideg csendjében, nem jut tovább, összecsúszik a bejárat előtt, mintha csak a benn lévő fertő éltette volna.

Eddig 7 komment érkezett

1. Kata
2009. 09. 16. 23:14
Óóóó... Sajnálom.
2. kek
2009. 09. 17. 13:35
Itt fogsz dolgozni?
3. Monyó
2009. 09. 17. 14:01
Hali!

De nagyon szeretném, ha egy kicsit előkerülnél! Nem tok rólad semmit se! Aggódom...
4. chanson
2009. 09. 17. 21:58
Kata: Most én is sajnálom magam... nagyon. :-)

kek: Hát már nem tudom, két nap alatt el kell döntenem...

Monyó: Lassan én is... próbállak keresni.
5. Paloma Negra
2009. 09. 18. 20:00
mint egy filmben
6. chanson
2009. 09. 18. 20:22
Paloma: Hát tudod, úgy is érzem magam abban a közegben... egyfolytában azon gondolkodom, hogy be sem megyek többet. Sokkal távolabb áll tőlem ez az egész, mint gondoltam. Szó szerint szenvedek.
7. Paloma Negra
2009. 09. 21. 22:26
...akkor, ez olyan nem is velem történik érzés és mégis :(