Medve felhívott, nem értette, mi bajom. Igen tudom, láttam este, hogy egész délután keresett. De hogy mondhattam volna el neki, mi történt és miért? Úgy sem értene meg... Ha annyit mondok, szeretnék vele lenni egy kicsit többet, akkor önző vagyok. Ha másképp képzelek el valamit, akkor kijelenti, a jelenlegi helyzetben ő az, aki meghatározhat dolgokat. Értsem már meg és fogadjam el, hogy szeret. Értem. Elfogadom. Szeretem. S a jelenlegi helyzetben kérek engedélyt összeesni, elájulni, meghalni... A jelenlegi helyzetben kérek engedélyt, hogy mégse rettegjek mindattól, amire az előbb engedélyt kértem... egyáltalán a holnaptól. A jelenlegi helyzetben csak egy ölelésre lenne szükségem, hogy ne érezzem mindazt, amikre eddig engedélyt kértem. A jelenlegi helyzetben azt szeretném, hogy megnyugtasson, hogy ne érezzem azt, hogy olyan reménytelen körülöttem minden.
A jelenlegi helyzetben azt sem tudom, felébredek-e holnap, mivel rengeteget kéne pihennem, hogy jobban legyek, de elaludni is félek... Hogy mondhatnám el ezt neki? Hogy? S ha elmondanám, vajon odajönne hozzám, hogy átöleljen?