« Talán   Akárhogy is »
2009. augusztus 17. 19:42

A mai állásinterjún elfogadtam a munkát. Azóta azon gondolkodom, még időben vissza kéne mondanom. Emlékszem, mikor S. (aki tizenöt év után emlékszik ugye az arcomra) azt mondta nekem ott az asztalnál:
- Örülnöd kéne, hisz van munkád! Nem vagy feldobódva...
Nem, nem dob fel ez a lehetőség, még a gyomrom is összeugrik tőle, ha rágondolok.

Még nincsenek kommentek.

Mondj valamit!

Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.

Ennek a blognak a kommentjei moderálva vannak, így ha a kommented nem jelenik meg azonnal, ne keseredj el, a blog gazdájának előbb jóvá kell hagynia.





chanson
még nincsenek kommentek