- Anya, oda nézz!
- Nem látok semmit.
- Ott a kedvenc eladónk. Tudod, a húsoknál szokott lenni...
- Ja tudom, akinek olyan szép szemei vannak.
- Anya, nézd... nézd milyen jó segge van.
- Normális vagy?
- Anyaaa... vagyünk valami húst!
- Húst? Húst vegyek azért, hogy bámulhasd a seggét...
- Igen, meg a szemeit... Anyaaa...
- Ezt nem hiszem el, nem hiszem el.
- Naaa, én készítem el, csak vegyünk valamit nála!
- Nem hiszem el... - ismételten inkább már csak magamnak, miközben lassú léptekkel közeledtünk a fenn említett húsos pult felé, hogy az eladó fenekét bámulhassuk, s a szemeiben gyönyörködhessünk, miközben vásárolunk valamit.