2009. július 30. 10:40

A családban sosem tartjuk meg a névnapjainkat, csak egy köszöntés erejéig. Ma mégis mennyire jól esett, hogy többen megkerestek, ki így, ki úgy... Hisz tavaly ilyenkor szinte senkinek nem jutottam eszébe.
Hajnali reggel már a telefon hangja ébresztett... Na ki keresett? Hirtelen azt sem tudtam, ébren vagyok-e, vagy még álmodom. A legszívmelengetőbbet pedig Monyó barátnőmtől kaptam. "Rám" érzett...

"...Vadvirágokat szedek
S kötözöm füzérbe.
Vagy a fűben heverek,
S felnézek az égre.
S haja hopp!
A madárral dalolok...
Szép világ, te, jó napot!"
(Reviczky Gyula: Nyári dal)


Eddig 5 komment érkezett

Mondj valamit!

Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.

Ennek a blognak a kommentjei moderálva vannak, így ha a kommented nem jelenik meg azonnal, ne keseredj el, a blog gazdájának előbb jóvá kell hagynia.





chanson