Azt mondta, már nagyon sokszor "esett pofára" az életben. Talán mert elképzel valamit és nem veszi észre, hogy a dolgok nem az ő elképzelései szerint történnek. Elfelejti, hogy az ő világán kívül mások világa is létező világ, amiből összeáll az egész.
- Mikor menjek hozzád?
- Hozzám?
- Miért, kihez mennék?
- Hát gondoltam, már becsajoztál ennyi idő alatt.
- Persze kicsim, mind itt állnak az ajtóm előtt.
- Antoine, ne mondd, hogy nem próbálkoztál egy csajnál sem...
- De... de.
- Na ugye!
- Jaj cicám! Néha annyira szőke vagy, de annyira!
- Ha tudnád, mennyire nem vagyok az...
- Dehogynem!
- Ha tudnád, mennyire nem vagyok az, most kurvára azt éreznéd, megint pofára estél, miközben mélységesen fel lennél háborodva azon, honnan tudom, amit tudok és miért történt az, ami... - mondtam ezt már csak úgy magamnak.
még sem hallgatott rám...